vasárnap, május 08, 2005

6. szolgálatom

Ma János-hegy állomásra osztottak be 1-es váltókezelőnek.
Leszálltunk a szolgálatos vonatról én, a rendelkező, az állomásfőnök és a tanuló. Mikor a vonat kijárt, elfoglaltuk a helyünket. Ezután mindenki megkapta a naplóját. Én az 1-es váltókezelőnaplót kaptam meg. A rendelkező a rendelkezőnaplót, a tanuló pedig a naplózónaplót. Mindenki kapott menetrendet. Ugyanolyan forgalom volt, mint amikor előzőleg voltam János-hegyen. Szóval igen nehéz napnak néztünk elébe. Láttam, hogy a következő vonat 20 perc múlva fog jönni. Pár perc múlva a rendelkező elrendelte a vágányút beállítását. Mivel a váltók jó helyzetben álltak és le is voltak zárva, csak váltóellenőrzést kellett tartani. Majd a váltókezelőzászlóval a kezemben fogadtam a vonatot. Pár másodperc múlva, mikor már nem volt fel-, illetve leszálló, a tanuló elmenesztette a vonatot. Utána a rendelkező bediktálta a bejegyzéseket: vonat érkezését, mivel az 1-es váltóhoz képest érkezett a vonat, ezért érkezést kellett beírni. Még bediktálta a vágányútbeállítás elrendelésének időpontját, majd a beállítás visszajelentésének időpontját. Utána, hogy hanyas vágányra érkezett a vonat. A következő vonatnál azonban már vonatkereszteződés (kereszt) volt. A rendelkező ismét elrendelte a vágányút beállítását, de most már egy váltózárkulcsot is nyomott a kezembe. A kulcs kulcstartójáról leolvastam, hogy melyik váltót, milyen helyzetből kell feloldani. Az egyes váltót kellett egyenesből feloldani. Már mentem is. Beledugtam a kulcsot abba a váltózárba, amelyikben nem volt kulcs, elfordítottam, majd a váltózáron lévő kallantyút átemeltem a másik oldalra. Utána átállítottam a váltót kitérő állásba, majd a másik oldalon lévő kallantyút átfordítottam, így a kis kar rögzítette a csúcssínt. Majd az 1K (1-es váltó, kitérő állás) jelű váltózárkulcsot elfordítottam, így a kis kar megmozdíthatatlan lett. A kulcsot kihúztam és bevittem a forgalmi irodába. Ott a biztosítóberendezés megfelelő lyukába illesztettem, elfordítottam, majd jelzőt kezeltem. Beérkezett a vonat, először Széchenyi-hegy felől. Mikor behaladt a vonat, visszaállítottam a jelzőt, majd a másik jelzőt is szabadra állítottam. Az is beérkezett. Utána a 2E jelű kulcsot elfordítottam, majd kiszedtem a berendezésből és feloldottam vele a váltót, majd átállítottam a váltót kitérőbe. Utána a 2K jelű kulcsot bevittem, a berendezésbe illesztettem, elfordítottam. Utána az 1K jelű kulccsal kirohantam az 1-es váltóhoz, feloldottam a zárat, átállítottam a váltót egyenesbe, majd tisztelegtem a kihaladó vonatnak. Ez így ment egész nap: egy normális, egy kereszt. Ráadásul a váltók nehezen záródtak, szóval ilyen esetekben ugrálni kellett az ellensúlyon. A 2-es váltó még közel volt az állomástól, de az 1-es valahol a peron tulsó végén, az állomástól igen csak messze. A nap végén én 101/5 értékelést kaptam (a 101 a százalékot jelenti az 5 pedig a magatartást).
Megjött a szolgálatos vonat. Visszamentünk Hűvösvölgybe onnét már tudjátok.

szerda, április 27, 2005

5. (tanuló) szolgálatom

Ma Széchenyi-hegy állomásra osztottak be tanulónak.
Felmentünk az állomásra a szolgálati vonattal. Mikor a vonat kijárt, akkor mindenki elfoglalta a helyét. Széchenyi-hegy érdekes állomás: külön van a forgalmi iroda és a váltókezelő torony és a váltók vonóvezetékkel állítandók. A következő vonatnál már mi - tanulók - csináltunk mindent. Én voltam a forgalmi irodában és a másik tanuló a váltókezelő toronyban. Én kezeltem a hangosbemondó készüléket és én kezeltem a biztosítóberendezést. Közben a toronyban a tanuló kezelte a biztosítóberendezést és ő írta az adatokat a váltókezelő naplóba. Én eközben a pénztárnál ültem és figyeltem a pénztáros munkáját. A pénztárgép kezelését könnyen megtanultam és az utasokkal való kommunikálást is. Lassan megkellett csinálni a kijáratot. Minden gond nélkül sikerült, majd utána elmenesztettem a vonatot. A következő vonatnál én voltam a toronyban. Ismét megcsináltam a bejáratot és beírtam az adatokat a naplóba, majd a torony előtt fogadtuk a vonatot. Itt is, mint Hűvösvölgyön körbejáratást kellett végezni. Ezt is én csináltam, utána vártunk, mert a vonat betolatott a motorsínbe, ahhol leadott egy vagont, majd visszatolatott. Ismét kijáratot kellett csinálnom, ez is sikerült. A torony előtt tisztelegtünk a kihaladó vonatnak. És ez ment egész nap: egyszer én voltam az irodában, ő a toronyaban, a következő vonatnál pedig én voltam a toronyban, ő pedig az irodában. A szolgálati vonat előtt készítettünk pénztári zárlatot és utána az állomásfőnök kiosztotta az értékeléseket. Én jelest kaptam és ezzel a jelessel be is fejeztem a tanuló szolgálatot. Megjött a szolgálati vonat.
Azzal elmentünk Hűvösvölgyre és lesétáltunk az otthonba. Ott megcsináltuk a szokásos dolgokat majd az 56-os villamossal elmentünk a Moszkva térre.

kedd, április 26, 2005

4.(tanuló) szolgálatom

Ma a 100-as szerelvényre osztottak be tanulónak. Felmentünk az állomásra és felvettük a pénzt és az árut.
Felszáltunk a vonatra és beültünk a vonatkísérői fülkébe. A vonat elindult. Bementünk az egyik fülkébe jegyeket eladni, vizsgálni. Hárshegy állomáson átszálltunk a másik vagonba és ott is megvizsgáltuk a jegyeket és az értékcikkárus is eladott pár holmit. Szépjuhásznén én és az értékcikkárus visszamentünk a másik vagonba és állomásról állomásra szállogattunk át egyik vagonból a másikba. Minden állomáson és megállóhelyen kell "Indulásra készen" jelzést adni amikor a naplózó a "Vonatkisérők a helyükre" jelzést adja. A naplózó "Felhívás az indításra" jelzést ad, becsukjuk az ajtókat és továbbindul a vonat. Nehéz dolgunk volt, mert az utasok 97%-ban külföldiek voltak. Az utasokat tájékoztattuk, jegyeket adtunk el nekik, és az árut. Egész jól ment és nagyon sok volt a bevétel. A második kör után lementünk ebédelni az otthonba. Visszamentünk a vonathoz, amely hamarosan elindult. A nap végén beszolgáltattuk a bevételt és a maradék jegyeket. Viszzamentünk az otthonba. Átöltöztünk, megvacsoráztunk és utána métáztunk.
Aztán lementünk az 56-os villamos megállójába, elmentünk a Moszkva térig, elbúcsúztunk az ifiktől és mentünk haza.

vasárnap, április 10, 2005

3. (tanuló) szolgálatom

Ma János-hegy állomásra osztottak be tanulónak. Leszálltunk a szolgálati vonatról az állomás személyzetével: én, egy másik tanuló, az 1-es váltókezelő, a 2-es váltókezelő, és a rendelkező-naplózó. Bementünk az állomás épületébe. Kész barlangnak tűnt. A falai kőből voltak és tök sötét volt, mivel János-hegy állomáson nincs áram. Először le kellett szedni a váltózáról lakatokat (vasutas nyelven a bibéket), majd be kellett vinni az állomásra. Ma különleges nap volt: a gyermekvasút napja, ezért kb. 15 db. Mk 45-ös dízelmozdony és kb. 7 db. 490-es gőzvontatású nosztalgiavonat haladt át az állomáson ezen az egy napon. Szóval, átlagosan 20 percenként jártak a vonatok az állomásra. Nem csak Szépjuhásznén, hanem János-hegyen is szoktak keresztek (vonattalálkozások) lenni. A biztosítóberendezés váltózáras típusú. Kezelése: A rendelkező elrendeli a váltókezelőnek vágányút beállítását, aki kimegy átállítja vagy békén hagyja a vátót, amit váltózárkulccsal lezár. Az adott kulcsot beviszi a forgalmi irodába, majd átadja a rendelkezőnek és visszjelenti a vágányút helyzetét. A rendelkező a kulcsot a biztosítóberendezés megfelelő lyukába illeszti, majd elfordítja. Ezután a jelzőemeltyűhöz nyúl. Az oldott állapotban (megállj állásban) lévő jelző emeltyűit a vágányúttól függően állítja. Ha a váltó kitérőben áll, akkor "szabad csökkentett sebességgel" állásba állítja. Ha a váltó egyenesben áll, akkor "szabad sebességcsökkentés nélkül" állásba állítja. Utána, ha a váltó egyenesben van, akkor kell előjelzőt kezelni , ha kitérőben, akkor nem kell. Mikor a vonat elhaladt a bejárati jelző mellett, akkor először az előjelzőt kell visszavenni, ha kezeltük. Utána a bejárati jelzőt kell alaphelyzetbe visszaállítani. Aztán a rendelkező visszafordítja a kulcsot. Utána kiveszi a lyukból és átadja váltókezelőnek, aki kimegy a váltóhoz, feloldja, majd visszamegy a forgalmi irodába. Én csak jelzőt kezeltem és menesztettem, azt is csak kevésszer. János-hegyen nincs se pénztáros, se hangosbemondó, így elég unalmas nap volt. Ebéd után én voltam a 2-es váltókezelővel, a tanulótársam pedig az egyessel. Azt hittem, hogy így könnyű lesz, de nem, a nap végén keresztkérdéseket tettek fel. A kérdések becsapósak és nehezek voltak és ráadásul ezen múlt az aznapi jegyem, szóval összeszedtem magam. Az elején nagyon nem ment, hármasra álltam, de utána kijavítottam négyesre, majd nagy nehezen ötösre. Megkönnyebbültem, de nem sokáig, mert jött a szolgálati vonat. Lementünk Hűvösvölgybe, ott megvacsoráztunk, megbeszéltük a programokat. Utána a szokásos útvonalon elmentünk a Moszkva térig, ahol elbúcsúztunk az ifiktől és mentünk haza.

csütörtök, április 07, 2005

2. (tanuló) szolgálatom

Ma Szépjuhászné állomásra osztottak be tanulónak. Ott gyülekeztünk egyenruhában azon a téren, ahol a zászlófelvonás történt. Mikor ez megvolt, felmentünk Hűvösvölgy állomásra a szolgálati vonathoz. Ott felszálltunk a vonatra, amely nemsokára elindult.
Útközben énekelgettünk, beszélgettünk. Mikor megérkeztünk Szépjuhásznéra, leszállt róla a mindenes és a két tanuló: én és a barátom. Bementünk a forgalmi irodába, ahol az állomásfőnök már várt minket. Az állomásfőnök szelíd öregembernek nézett ki. Elmondta, hogy kinek mi lesz a feladata. Úgy volt, hogy az egyik vonatnál én menesztek és a barátom kezeli a biztosítóberendezést és a hangosbemondó készüléket. A biztosítóberendezés úgy működik, hogy ott van oldott állapotban a berendezés, kijelöljük az egyik bejárati jelzőt és a behaladó vágányon lévő kijárati jelzőt. Ezután a berendezésen feltűnik a két pont között egy fehér fénycsík. Aztán kezelni kell a bejárati jelzőt úgy, hogy egyszerre megnyomjuk a "jelző állítás" feliratú gombot és az adott bejárati jelző gombját. Ezzel a jelzőt továbbhaladást engedélyező állásba állítja. A vonat fokozatosan jön be, ami azt jelenti, hogy a fehér fénycsík fokozatosan vörösre változik. Ezután meg kell nyomni az adott kijárati jelzőt és a kijárati vágányút zöld gombját. Ezután a két pont között feltűnik egy fehér fénycsík. Aztán kezelni kell a kijárati jelzőt úgy, hogy egyszerre megnyomjuk a "közös állítás" feliratú gombot és az adott kijárati jelző gombját. ezután a vonat fokozatosan halad ki az állomás területéről. Mikor elhaladt, a berendezés automatikusan oldott állapotba áll át. Itt Szépjuhásznén nehezebb meneszteni, ugyanis itt találkozik a két szembe jövő vonat. Pár vonat után már fejből vágtuk mindkét munkát. Az állomásfőnök meg volt velünk elégedve és a mindenessel is kijöttünk. Az egyik vonatnál aztán történt egy baleset: egy fiatal játékos kiskutyát elütött a vonat és kettévágta. Nagon sajnáltam a kutyát és a gazdáját, aki ráadásul még gyerek volt. Az ezutáni vonat az ebédszállító vonat volt. Már nagyon éhesek voltunk, de szerencsétlenségünkre a vonat bedöglött. 20 percet állt az állomáson míg végül megjavították. Mikor a vonatok elmentek végre ebédelhettünk. Az ebéd isteni volt. Ebéd után kő-papír-ollóztunk a barátommal, azért, mert nem tudtuk eldönteni, hogy ki mosogasson el. Én vesztettem. És elmosogattam. Mikor visszamentem, mondták, hogy itt járt a halott kutya gazdája és a kislány szülei. Nap végéig simán ment minden. A szolgálati vonat előtt megkaptuk az ellenőrzőt. Mindketten jelest kaptunk. Aztán megérkezett a szolgálati vonat, amely visszavitt minket Hűvösvölgybe. Ott megbeszéltük a további szolgálatokat. Utána szedtük a cuccunkat és kimentünk. Onnan lementünk a lejárón az 56-os villamos megállójába és felszáltunk a villamosra.
Azzal elmentünk a Moszkva térig, ahol elbúcsúztunk az ifiktől és mentünk haza.

szerda, március 02, 2005

1. (tanuló) szolgálatom

Hűvösvölgyben kiszálltam a piros 56-os buszból a III. csoporttal. Onnan felmentünk a feljárón és a Gyermekvasutas otthonba sétáltunk.
Először mindenki kapott egyenruhát (kabátot, zubbonyt, nadrágot, nyakkendőt és sapkát). Utána mindenki elment reggelizni. A reggeli nagyon finom volt. Aztán bemutatkoztak az újak (tanulók), engem is beleértve. Ezután sorakozó volt a folyosón, ahol felsorolták, hogy ki melyik állomáson mi lesz. Engem Hűvösvölgy állomáson tanulónak osztottak be a barátommal együtt. Mindenki kiment az adott állomásra vagy szerelvényre, ahova beosztották. És végre elindult az első vonat, rajta majdnem az egész szolgálattal.
A vonat után a rendelkező kíváncsi volt, hogy vissza tudom-e állítani a biztosítóberendezést alaphelyzetbe. Sikerült. Utána kimentem a váltókezelővel váltóellenőrzést tartani, ami arról szól, hogy megnézzük a váltó alkatrészeit, hogy jól működnek-e. A következő vonatnál a rendelkező megengedte, hogy én csináljam meg a bejáratot a biztosítóberendezésen. A hangosbemondó is megengedte, hogy bejelentsem a következő vonatot. Utána kimentünk a váltókezelővel körbejáratást végezni, ami úgy történik, hogy a vonat hátul körbemegy utána "Közeledj felém" jelzést kell adni addig amíg a vonat a váltókezelő mellé nem ér utána "Távolodj tőlem" jelzést kell adni addig, amíg a mozdony eleje a "Tolatáshatár" táblához nem ér. Mikor odaért, "Megállj" jelzést kell adni. Amíg a mozdony áll, át kell állítani a váltót. Utána ismét "Közeledj felém" jelzést kell adni, majd amikor a mozdony a váltókezelő mellé ér, akkor ismét "Távolodj tőlem" jelzést kell adni, amíg a mozdony az állomásra nem ér.
Ott pedig összekapcsolták a vagonokkal a mozdonyt. Utána a barátom elmenesztette a vonatot. A második vonat után megmondtuk az állomásfőnöknek, hogy milyen szolgálatot ki lát el, ő pedig közölte, hogy mire kell vigyázni és mit nem szabad sohasem csinálni. Ez a folyamat az állomásfőnök beszédén kívűl úgy ment ebédig, mint az első két vonatnál.

Utána a hűvösvölgyi szolgálat lement az otthonba ebédelni. Az ebéd finom volt.
Ebéd után cseréltünk a barátommal. Onnantól kezdve ő ment ki a váltókezelővel váltót állítani, én pedig a naplózóval meneszteni. Az első menesztést ő csinálta, de a másodikat már én. A menesztés úgy zajlik, hogy először ki kell sétálni a vonat mellé, majd amikor beindul a mozdony motorja és nincs több fel vagy leszálló, akkor kell adni a "Felhívás" jelzést.
Ezzel egyidejüleg kell a "Vonatkísérők a helyükre" hangjelzést adni. Miután ez megtörtént, a jegyvizsgálók adják ki az "Indulásra készen" jelzést és utána a naplózó adja a "Felhívás az indításra" jelzést és akkor a vonat elindul.

A rendelkező min
dig megengedte, hogy kezeljem a biztosítóberendezést. Vonatmentes időben kimentünk a váltókezelővel havat lapátolni az állomás területén. A hangosbemondó is megengedte, hogy minden második vonatot én jelentsek be. És ez így ment a szolgálat végéig. Ekkor az állomásfőnök kiosztotta az ellenőrzőket és mindenki munkájáról szólt néhány szót.
Nekem 4-est adott, de nem tudom, hogy miért nem lett 5-ös. Ezután megérkezett a szolgálati vonat, amelyről leszálltak a más állomásokon lévő pajtások. Visszamentünk az otthonba, ahol visszaadtuk az egyenruhát, megvacsoráztunk, majd megbeszéltük a következő szolgálatokat, programokat. Ezután lesétáltunk az 56-os villamos megállójához. A villamossal elmentünk a Moszkva térig, ott elbúcsúztunk az ifiktől és mentünk haza.

szombat, február 26, 2005

A gyermekvasutas vizsgák

A tanfolyam befejezése után eljött a vizsgák ideje.
Először Helyismeret próbáztam, ami 39/40 pontos lett, de a dolgozat 3-as, ezért a vizsgaeredmény helyismeretből 3-as lett.

Távközlés és biztosítóberendezések tantárgyból 3 kérdést kellett húzni: egyet a távközlésből, egyet a biztosítóberendezésekből és egyet a biztosítóberendezések kezeléséből. A kérdések könnyűek voltak, így a vizsgaeredmény távközlés és biztosítóberendezésekből 5-ös lett.
Jelzésismeret tantárgyból is tételt kellett húzni, egy tételen 3 kérdés volt. Szintén könnyű tételt húztam, így a jelzésismeret vizsgaeredménye is 5-ös lett.

Utána Forgalmi ismeret következett. Itt is tételt kellett húzni. Ezek már nem voltak könnyű kérdések. Bizonytalanságom miatt a forgalmi ismeretek vizsgám 4-es lett. Aztán Kereskedelem vizsga következett. Kitöltöttem a nosztalgia jegyvizsgálói naplót, ami hibátlan lett. Utána kaptam 3 kérdést, amire ismét kicsit bizonytalanul tudtam a választ. De a tanár megadta az 5-öst.
Ezzel az eredménnyel én is gyermekvasutas pajtás lettem.